Sugárzásmérés a REXUS-17 rakéta fedélzetén geomágneses vihar idején – A REM-RED kísérlet

Az Európai Űrügynökség (ESA) számos fiatal egyetemistáknak szóló pályázatai között évente meghirdetésre kerül a REXUS rakétakísérlet megvalósítására szóló felhívás. A REXUS program keretében egy továbbfejlesztett Orion típusú rakéta fedélzetén van lehetőség kísérletet elhelyezni, mely nagyjából 90–100 km magasságig emelkedik fel, aztán pedig ejtőernyős fékezéssel tér vissza a felszínre. A repülés teljes ideje mintegy 4–5 perc. A REM-RED rakétakísérlet keretében a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) hallgatóiból álló diákcsapat a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Energiatudományi Kutatóközpont technológiai és tudományos támogatásában Geiger–Müller-számlálókból megvalósított kozmikus sugárzási kísérletet hajtott végre 2015. március 17-én, az észak-svédországbeli ESRANGE űrbázisról indított REXUS-17 ballisztikus rakéta fedélzetén [1, 2]. A véletlennek köszönhetően a repülésre éppen az elmúlt tíz év legerősebb geomágneses vihara közepette került sor, amely így különleges lehetőséget biztosított az űridőjárás hatásmechanizmusainak valós idejű vizsgálatára a rakéta repülése alatt. 


Tudományos szempontból a mért adatsorok még fontosabbnak bizonyultak. Egyértelműen azonosítottuk a sugárzási tér anizotrópiáját, ami mintegy 50 km-es magasságig tapasztalható, azután eltűnik; A sugárzási tér 50 km felett izotróp. Az anizotrópiát 50 km alatt részleteiben is leírtuk, felhasználva a BEXUS és REXUS eredményeket, melyet a Space Weather and Space Climate tudományos folyóiratban publikáltunk [3]. Meghatároztuk továbbá a sugárzási tér intenzitásának magasságfüggését, amit Van Allen is kimért mintegy fél évszázaddal ezelőtt, azonban különleges szerencsénk volt, hiszen az elmúlt tíz év legerőteljesebb geomágneses vihara közepette végezhettük a méréseinket. Ez pedig lehetőséget nyújt majd a jövőben, hogy a kísérletet megismételjük nyugodt geomágneses körülmények esetében és a mért sugárzási intenzitásprofilokat összehasonlítsuk, keresvén az űridőjárási események hatását a sztratoszférában.

 

Az emberi civilizáció technológiai fejlődése az elmúlt évszázadban soha nem látott méreteket öltött, aminek eredményeképpen mindennapi életünk jelentős mértékben a fejlett technológia függvényévé vált. Azonban a technológiai civilizáció fejlődésével egyre növekszik a fejlett energetikai és telekommunikációs hálózatok érzékenysége a világűrből érkező, összetett hatásokkal szemben, amelyeket együttes néven űridőjárásként emlegetünk. Mindennek köszönhetően az elmúlt egy évtizedben az űridőjárás hatásainak tanulmányozása kiemelkedő jelentőségű kutatási területté nőtte ki magát, melyben kiemelkedően fontos szerepe van a REM-RED kísérletnek is. 

Kiemelt köszönet illeti a Magyar Űrkutatási Irodának a projekt elindításakor és a későbbiekben folyamatosan nyújtott támogatásért. Köszönetünket fejezzük ki az Európai Űrügynökség szakértőinek és az Oktatási Iroda mindazon munkatársainak, akik a munkájukkal, tanácsaikkal folyamatosan segítették a REM-RED kísérlet megvalósulását. A REXUS REM-RED kísérlet finanszírozása a 4000111902/14/NL/NDe számú PECS szerződés keretében valósul meg. 

 

Zábori Balázs
REM-RED csapatvezető


Hirn Attila
kutatócsoport-vezető

 


[1] Zábori, B., Magyar diákok az Európai Űrügynökség rakéta- és ballonprogramjában, Magyar Tudomány, 2015/9: 1070-1074 (2015)

[2] Zábori B.:  REMRED rakétakísérlet a kozmikus sugárzás és az űridőjárás hatásainak tanulmányozására az ESA REXUS programja keretében, Űrtan Évkönyv 2015, Asztronautikai Tájékoztató, 67: 57-64 (2016)

[3] Zábori, B., Hirn, A., Deme, S., Apáthy, I.,  Pázmándi, T., Characterization of cosmic rays and direction dependence in the Polar Region up to 88 km altitude. J. Space Weather Space Clim., 6, A12 (2016) doi: 10.1051/swsc/2016006

 

Űrvilág hírportál: REM-RED

Űrvilág hírportál: Első kézből – Rakétán repült a REM-RED! 


Képgaléria