Az Energiatudományi Kutatóközpont egyike azoknak a kutatóhelyeknek, melyek Magyarországon legrégebben foglalkoznak űrkutatással. Ennek eredményeképpen már mintegy nyolcvan, az EK-ban, illetve annak jogelődjeiben készített magyar eszköz jutott fel geofizikai rakéták, műholdak, bolygóközi szondák, emberes űrhajók és űrállomások fedélzetén a világűrbe.

Az Űrkutatási Laboratórium jogelődje, az Űrelektronikai Csoport (később Űrdozimetriai Kutatócsoport) 1970-ben alakult. A laboratórium munkatársai az általuk fejlesztett műszerekkel az elmúlt fél évszázadban mérték a mikrometeoritok paramétereit, a földi ionoszféra jellemzőit, vizsgálták a napszelet, valamint a Halley üstököst és a Marsot körülvevő plazmát. Két detektoruk a Rosetta űrszonda leszállóegységén végzett méréseket a 67P/Csurjumov–Geraszimenko üstökös felszínén. Világviszonylatban is egyedülálló fedélzeti dózismérő berendezésük (Pille) rendre továbbfejlesztett változatait 1980 óta alkalmazták és alkalmazzák orosz és amerikai űrhajókon és űrállomásokon, valamint a földi sugárvédelemben. Legújabb ilyen rendszerük a Nemzetközi Űrállomás (ISS) szolgálati eszközeként folyamatosan üzemel, Magyarország fontos hozzájárulásaként ehhez a hatalmas nemzetközi űrlaboratóriumhoz. A TRITEL háromtengelyű félvezető detektoros, űrdozimetriai célú részecske-teleszkóppal magaslégköri ballonok és a Nemzetközi Űrállomás fedélzetén végeztek méréseket.

A laboratórium munkatársai energiaellátást nem igénylő, passzív detektorokat is alkalmaznak a kozmikus sugárzás vizsgálatára. Ezek a dózismérők kis méretük és robosztusságuk mellett olcsó, de megbízható méréseket tesznek lehetővé. Az ISS fedélzetén detektoraikkal 2001 februárja óta folyamatosan jelen vannak. Azóta számos – az ISS különböző moduljaiban folyó – programhoz csatlakoztak. Ezek egyrészt a dózisterhelés térbeli eloszlásának a feltérképezésére irányulnak (BRADOS, SPD, DOSIS, DOSIS-3D), másrészt biológiai kísérleteket támogató sugárzásvizsgálatok (BioTrack, Főnix). A Matrjoska-programban az emberi testben kialakuló dóziseloszlást mérték emberszerű fantomban elhelyezett detektorok segítségével. A Foton–M2, –M3, –M4 és a Bion–M1 visszatérő műholdakon elhelyezett detektoraik biodozimetriai célú kísérletek kiértékelésében jutottak fontos szerephez. Összetett sugárzás- és dózismérő rendszereikkel űrdozimetriai és űridőjárási céllal magaslégköri kutatóballonok (BEXUS–12, –14) és rakéták (REXUS–17) fedélzetén végeztek egyetemi hallgatók méréseket.

Ahogy a közeljövőben a polgári repülőgépek utazómagassága növekszik, valamint beindulnak a kereskedelmi célú szuborbitális űrrepülések is, úgy válnak egyre fontosabbá a dozimetriai célú mérések a 200 km magasságig terjedő térségben. Az űridőjárás vizsgálata is egyre jelentősebbé válik, mivel annak nem elhanyagolható a hatása a földi infrastruktúrákra, mint például az elektromos hálózatokra és a távközlésre. Az űrtevékenység fókusza ezért az utóbbi időben az EK-ban is ezekbe az irányokba tolódott el. Az Űrkutatási Laboratóriumban fejlesztett RadMag műszerrel – egyedülálló módon – az űrbéli sugárzási tér összetételének, spektrumának mérése mellett egyidejűleg a mágneses tér változásait is nyomon lehet követni. A rendszer továbbá alkalmas lesz arra, hogy repülés közbeni sugárkárosodási vizsgálatokhoz szolgáltasson dozimetriai és a sugárzási tér összetételére vonatkozó információkat. Az Európai Űrügynökség (ESA) kifejezte, hogy nagy szükség lenne ilyen kompakt mérőműszerre az űrbiztonság programja keretében tervezett, az űridőjárás megfigyelésére szolgáló szétosztott detektorhálózatában (Distributed Space weather Sensor System, D3S). A RadMag Cubesat fedélzeti változatának demonstrációs repülésére az ESA GSTP 6.3 RADCUBE programjának keretében várhatóan 2021-ben kerül sor.

Az elmúlt években az EK-ban az Európai Űrügynökség által auditált, az európai űripari szabványoknak megfelelő űrkutatási fejlesztő laboratórium és űripari tesztközpont létesült, elősegítendő, hogy a hazánkban készülő űreszközök részére az űripari szabványoknak megfelelő tesztelési képességek álljanak rendelkezésre.

 

A RADCUBE platform és a RadMag műszer

Főbb partnereink:

        

Korábbi partnereink: