Az Energiatudományi Kutatóközpont Űrkutatási Laboratórium fejlesztett RadMag egy olyan, az űrbéli sugárzási tér és a mágneses tér kombinált mérésére alkalmas műszer, amellyel Magyarország a tervek szerint az Európai Űrügynökség (ESA) űridőjárási célú kisműholdas konstellációs küldetésében vagy „potyautasként” nagy szolgáltató műholdak fedélzetén vehet részt a kozmikus környezetünk változásait célzó vizsgálatokban.
2021. augusztus 17-én, magyar idő szerint hajnali 3:47 órakor sikeresen elindult az európai Vega hordozórakéta VV19 küldetése, fedélzetén a RadMag első változatával. A műszer egy háromegységes (kb. 30 x 10 x 10 cm3) CubeSat szabványú műholdon foglal helyet, melyet a budapesti C3S Kft. fejlesztett. A RADCUBE-nak elnevezett küldetés célja a RadMag műszer technikai demonstrációja, vagyis éles körülmények között, a világűrben igazolni az alkalmazott technológia alkalmasságát.
A Vega hordozórakéta VV19 küldetésének startja fedélzetén a RADCUBE/RadMaggal (Fotó: Jim Guillon / ESA-CNES-ARIANESPACE)
A RADCUBE program az ESA általános technológiafejlesztési programja (General Support Technology Programme, GSTP 4000117620/16/NL/LF/as és 4000120860/17/GLC/as sz. szerződések) keretében valósul meg. A RadMag magnetométerét a londoni Imperial College London, a magnetométer árbócának nyitószerkezetét a lengyel Astronika cég fejlesztette. A RadMag része még az ESA sugárállósági vizsgálataira szolgáló két nyomtatott áramköri lap is. A RadMag műszer fejlesztését és tesztjeit az EK a kutatóközpont által alapított űripari céggel, a REMRED Kft.-vel együttműködésben végezte.
További információk az EK honlapján olvashatók.
A RadMag műszer repülő példánya a műholdba szerelés előtt (Fotó: EK)
Hirn Attila