Hongmei Lei, a Kínai Népköztársaság Nagykövetségének tudományos attaséja tett látogatást az MTA EK űrkutatási tesztlaboratóriumában, ahol a lehetséges jövőbeli együttműködésekről egyeztettünk.
A kínai űrkutatás és úgy általában véve a kínai űrtevékenység az elmúlt közel másfél évtizedben robbanásszerű fejlődésen ment keresztül, melynek köszönhetően napjaink egyik meghatározó űrkutatási szereplőjévé váltak. A kínai űrkutatás a jövőbeli küldetésekhez nemzetközi együttműködéseket és partnereket keres. A kapcsolatteremtés érdekében látogatta meg csoportunkat július elején a Kínai Népköztársaság Nagykövetsége tudományos attaséja, Hongmei Lei, aki a kínai-magyar tudományos kapcsolatok közvetítésének közvetlen felelőse. Bemutattuk tevékenységünket és az új űrkutatási laborunkat, valamint egyeztetéseket folytattunk a lehetséges együttműködésekről a Kínai Nemzeti Űrügynökség (CNSA, China National Space Administration) és csoportunk között. Szóba kerültek űrdozimetriai eszközeink – a Pille és a TRITEL –, amelyek akár a CNSA emberes programjaiban is felhasználhatók lehetnének. Kitértük továbbá a kozmikus sugárzás és az űridőjárás vizsgálatára szolgáló mérőeszközeinkre, melyek kínai műholdak és bolygóközi küldetések fedélzetén kaphatnának helyet. Izgatottan várjuk a lehetséges folytatást!
Zábori Balázs (balra) az intézetünkben fejlesztett űrkutatási célú műszereinket, köztük az első magyar készítésű, űrben repült detektorokat, illetve a Farkas Bertalan tudományos programja részeként 1980-ban a világűrbe jutott első Pille dózismérő rendszer egyik másodpéldányát mutatja meg Hongmei Lei-nek (jobbra), a Kínai Népköztársaság Nagykövetsége tudományos attaséjának
Csoportkép a rázólaborban. Balról-jobbra: Zábori Balázs az MTA EK Űrkutatási Laboratórium műszaki felelőse, Horvai Ferenc, a Külgazdasági és Külügyminisztérium munkatársa, valamint Hongmei Lei, a Kínai Népköztársaság Nagykövetségének tudományos attaséja
Zábori Balázs, Hirn Attila