RADCUBE CubeSat demonstrációs küldetés – B2/C/D/E/F fázis

Az A/B1 fázist lezárulását követően a RadMag komplex űridőjárási mérőműszer fejlesztése az implementációs fázisba léphet, melynek keretében véglegesítjük a technikai követelményeket, kiválasztjuk a felhasználandó technológiákat és a végleges mérési koncepciót, valamint elkezdődik a műszer terveinek részletes kidolgozása. A tervek alapján egy mérnöki és egy repülő modell kerül majd legyártásra, amelyeket alapos (ECSS szerinti) tesztelési eljárásnak vetünk alá. További fontos feladat lesz a műszer teljeskörű kalibrációja, melyhez számos sugárforrást és részecskegyorsító berendezést is igénybe veszünk.


RADCUBE CubeSat demonstrációs küldetés – A/B1 fázis

Az Európai Űrügynökség (ESA) Általános Technológiai Demonstrációs Opcionális Programja keretében csoportunk egy a kozmikus sugárzás és a mágneses tér mérésére szolgáló műszert (RadMag) fejleszt, amelynek demonstrációs célú repülésére egy magyar (C3S Kft.) fejlesztésű műhold fedélzetén kerülhet majd sor várhatóan 2019-ben. A fejlesztés A/B1 fázisában (Study Phase) elvégeztük a RadMag komplex űridőjárási mérőműszer méréstechnikai paramétereinek definiálását. Ezzel párhuzamosan elkészült egy technológiai tanulmány, amelyben bemutattuk, hogy a műszer a definiált követelmények szerint és a három egységes CubeSat küldetés technikai határain belül reálisan megvalósítható. 


Sugárzásmérés a REXUS-17 rakéta fedélzetén geomágneses vihar idején – A REM-RED kísérlet

Az első magyar BEXUS-kísérletek (CoCoRAD és TECHDOSE ) sikerén felbuzdulva, az MTA EK Űrdozimetriai Kutatócsoport tudományos és technológiai támogatásában 2013-ban újabb műegyetemi magyar diákcsapat szerveződött REM-RED néven, ezúttal az Európai Űrügynökség oktatási irodája REXUS (Rocket Experiments for University Students) rakétaprogramjában való részvételre. A REM-RED kísérlet 2016. március 17-én repült a REXUS-17 rakéta fedélzetén és első alkalommal szolgáltatott információt a sugárzási tér eddig részleteiben nem tanulmányozott irányfüggéséről a tengerszint feletti 88 km-es magasságig. Az eredmények különlegességét fokozza, hogy a repülésre az elmúlt tíz év legerősebb geomágneses vihara idején került sor, amely számos napkitörés következményeként alakult ki, és ezáltal elsőként szolgáltatott adatokat a sugárzási térről mágneses vihar idején ebben a magasság tartományban.


Részvételünk a Set of Passive Detectors (SPD) projektben a Nemzetközi Űrállomás fedélzetén

A kozmikus sugárzást passzív detektorokkal vizsgáló osztrák, cseh, lengyel, japán, német és orosz kutatókhoz 2010-től a mi kutatócsoportunk is csatlakozhatott. 


TRITEL űrdozimetriai teleszkóp az ESEO kisműhold fedélzetén

Az Európai Űrügynökség ESEO (European Student Earth Orbiter) diákműhold programja keretében európai egyetemek és kutatóhelyek támogatásával, egyetemista hallgatóknak van lehetőségük egy valós műholdprogramban részt venniük.