RADCUBE CubeSat demonstrációs küldetés – B2/C/D/E/F fázis

Az A/B1 fázist lezárulását követően a RadMag komplex űridőjárási mérőműszer fejlesztése az implementációs fázisba léphet, melynek keretében véglegesítjük a technikai követelményeket, kiválasztjuk a felhasználandó technológiákat és a végleges mérési koncepciót, valamint elkezdődik a műszer terveinek részletes kidolgozása. A tervek alapján egy mérnöki és egy repülő modell kerül majd legyártásra, amelyeket alapos (ECSS szerinti) tesztelési eljárásnak vetünk alá. További fontos feladat lesz a műszer teljeskörű kalibrációja, melyhez számos sugárforrást és részecskegyorsító berendezést is igénybe veszünk.


RADCUBE CubeSat demonstrációs küldetés – A/B1 fázis

Az Európai Űrügynökség (ESA) Általános Technológiai Demonstrációs Opcionális Programja keretében csoportunk egy a kozmikus sugárzás és a mágneses tér mérésére szolgáló műszert (RadMag) fejleszt, amelynek demonstrációs célú repülésére egy magyar (C3S Kft.) fejlesztésű műhold fedélzetén kerülhet majd sor várhatóan 2019-ben. A fejlesztés A/B1 fázisában (Study Phase) elvégeztük a RadMag komplex űridőjárási mérőműszer méréstechnikai paramétereinek definiálását. Ezzel párhuzamosan elkészült egy technológiai tanulmány, amelyben bemutattuk, hogy a műszer a definiált követelmények szerint és a három egységes CubeSat küldetés technikai határain belül reálisan megvalósítható. 


Sugárzásmérés a REXUS-17 rakéta fedélzetén geomágneses vihar idején – A REM-RED kísérlet

Az első magyar BEXUS-kísérletek (CoCoRAD és TECHDOSE ) sikerén felbuzdulva, az MTA EK Űrdozimetriai Kutatócsoport tudományos és technológiai támogatásában 2013-ban újabb műegyetemi magyar diákcsapat szerveződött REM-RED néven, ezúttal az Európai Űrügynökség oktatási irodája REXUS (Rocket Experiments for University Students) rakétaprogramjában való részvételre. A REM-RED kísérlet 2016. március 17-én repült a REXUS-17 rakéta fedélzetén és első alkalommal szolgáltatott információt a sugárzási tér eddig részleteiben nem tanulmányozott irányfüggéséről a tengerszint feletti 88 km-es magasságig. Az eredmények különlegességét fokozza, hogy a repülésre az elmúlt tíz év legerősebb geomágneses vihara idején került sor, amely számos napkitörés következményeként alakult ki, és ezáltal elsőként szolgáltatott adatokat a sugárzási térről mágneses vihar idején ebben a magasság tartományban.


Részvételünk a Set of Passive Detectors (SPD) projektben a Nemzetközi Űrállomás fedélzetén

A kozmikus sugárzást passzív detektorokkal vizsgáló osztrák, cseh, lengyel, japán, német és orosz kutatókhoz 2010-től a mi kutatócsoportunk is csatlakozhatott.